Rómahegyi Gyermekház és Családi Bölcsőde - magánóvoda és bölcsőde - Kaposvár
menu_bal menu_nev menu_kozep menu_jobb
Magunkról Mit és hogyan? Szakmai programunk Házirendünk Napirendünk Díjaink Bemutatkozás képekben Térkép

magánóvoda családi bölcsőde óvoda Kaposvár napközi játszóház gyermekfelügyelet gyermekház Rómahegy babysitter családi rendezvény ovi 7400 www.hegyinapkozi.hu info@hegyinapkozi.hu


Nevelési koncepció, felfogás

„Nevelési programunk fontos eleme a zenei nevelés. A zenei nevelés már születés előtt el kell, hogy kezdődjék” - vallja Kodály Zoltán. Elméleti kutatások és szakmai tapasztalatok is egyértelműen igazolják, hogy az értelmi fejlesztésben - kiemelten a tanulási képességek alakításában - a mozgás meghatározó szerepe mellett a zenei nevelés hordoz ilyen hatásforrásokat. Speciális feladatán túl, a zenei nevelés eredményes gyakorlása az egész személyiség, az értelmi fejlődés alakulásának hatékony eszköze. Emiatt célunk a zene megszerettetése, a befogadásra való képességek megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása.

Nevelési cél

Célunk, hogy intézményünkből kikerülve gyermekeink örömmel vegyenek részt közös tevékenységekben, őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, sajátítsák el a kulturált magatartási szokásokat, környezetükben jól eligazodjanak, bizalommal forduljanak társaik, és a felnőttek felé, képesek legyenek alkalmazkodni az eltérő helyzetekhez, egymáshoz, a felnőttekhez. Fontos, hogy kialakuljon bennünk a tolerancia képessége, a másság elfogadása, és tiszteletben tartása.

Intézményünkben célunk az otthonos, derűs, szeretet teli légkör kialakítása, a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit és biztosítjuk a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlását. Olyan életet szervezünk, amely segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését.

Jelentős hangsúlyt kap - az intézményünkben folyó nevelési munka során -, hogy elősegítsük gyermekeink számára az óvodai integrációt, hiszen az iskolára való felkészítés az óvodákban zajlik.

Nevelési feladatok

  • fontos feladatunknak tartjuk a gyermek életkori sajátosságait és sajátos nevelési igényeit figyelembe vevő derűs, szeretetteljes, családias, biztonságot sugárzó légkörben való nevelés kialakítását, a harmonikus fejlődéshez szükséges körülmények biztosítását;
  • a gyermek emberi méltóságának és jogainak, személyiségének elfogadását, tiszteletben tartását;
  • az intézmény óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő funkciójának biztosítását;
  • az egészséges fejlődéshez szükséges tárgyi, személyi környezet megteremtését;
  • a gyermek egyéni és életkor szerinti - differenciált - fejlesztését testi, szociális és értelmi képességek területén egyaránt. A hatékony fejlesztés folyamatát abban látjuk, hogy a veleszületett képességek feltérképezése után, minden gyermek fejlesztését a saját, egyéni igényeinek megfelelően indítsuk, és a fejlesztés menetét a gyermek fejlődéséhez ütemezzük.

Tevékenységi formáink

Tevékenységformák, melyek segítenek céljaink elérésében:

  1. Munkatevékenységek, gondozási feladatok
  2. Játéktevékenységek
  3. Ének, zene, énekes játék
  4. Irodalmi nevelés: mese, vers
  5. Vizuális tevékenységek
  6. A környezet tevékeny megismerése
  7. Matematika
  8. Mozgás, testedzés

1. Munkatevékenységek, gondozási feladatok:

Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban elengedhetetlen. Ez a gyermek saját személyével kapcsolatos teendőkben, munkatevékenységekben, az önkiszolgálásban, a gondozási feladatokban egyaránt megjelenik (természetesen a gyermek életkorának, és egyéni fejlettségének figyelembevételével).

Az egészséges életmód kialakításának területei, és azok céljai:

  1. higiéniai szokások, szabályok kialakítása:
    • Ismerkedjenek meg a testápolási teendőkkel, illetve helyesen alkalmazzák azokat. Igyekezzenek a tisztálkodási tevékenységek sorrendiségét betartani. Ismerjék meg, működjenek együtt, majd helyesen - idővel önállóan - alkalmazzák a papír zsebkendőt, és a helyes orrfújás technikáját.
  2. öltözködés:
    • Ismerjék fel saját holmijukat. Kezdetben próbálkozzanak az öltözködéssel, később egyre önállóbbak legyenek, idővel legyenek képesek ruhaneműik összehajtására, helyrerakására.
  3. étkezés:
    • Ismerkedjenek meg, majd alkalmazzák helyesen a kulturált étkezéshez tartozó szabályokat (evőeszközök, pohár, szalvéta használata, illetve az étkezéshez tartozó viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása).
    • Intézményünkben biztosítjuk az életkornak megfelelő egészséges, változatos étkezést (rostokban gazdag étkezés - zöldségek, gyümölcsök, mindenkori folyadékigény kielégítése stb.) figyelembe véve a különböző anyagcserezavarokban szenvedő, vagy más jellegű étkezési problémákkal küzdő gyermekeket.
  4. délutáni zavartalan pihenés:
    • Nyugodt, zavartalan légkör megteremtésével elősegítjük a mindennapi, pihentető alvást a gyermekek egyéni alvásigényének figyelembevételével. Nem alvó gyermekek számára különféle tevékenységeket biztosítunk, úgy hogy a pihenni vágyókat ne zavarják.

2. Játéktevékenységek:

A nevelés területeit áthatja a játékosság, mivel ez a 2-5 éves korú gyermekek életkori sajátossága. A gyermek játékán keresztül ismerhetjük meg fejlettségi szintjét, illetve képességeik fejlesztése is ezen keresztül a leghatékonyabb.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb, és legfejlesztőbb tevékenysége, s nevelőmunkánk leghatékonyabb eszköze. A játékban, mint a gyermek legfőbb tevékenységében rejlik annak a lehetősége, hogyan alakuljanak társas kapcsolatai, fejlődjenek egyéni képességei, alakuljon a megértő alkalmazkodása, rendszeretete, önbizalma, kitartása - kifejezheti érzelmeit. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk komplex módon. A játékot a kisgyermekkor egyik legfontosabb és legfejlesztőbb formájának tartjuk, mert a játékban a gyermek teljes személyiségével vesz részt, játszva szerzi meg azokat a készségeket, képességeket, amelyek maradandóvá válnak.

A különböző játékformákhoz (gyakorlójáték, konstruáló-építő játék, szerepjáték, szabályjáték stb.) megfelelő játékeszközöket, illetve a játékhoz szükséges helyet is biztosítjuk, elősegítve a gyermeki fantázia, és kreativitás kibontakozását.

A játék során tanulják meg a gyermekek - tapasztalataik alapján - önállóan megoldani konfliktusaikat. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az azonos életkorú csoportokban leggyakrabban az eszközök birtoklása a legfőbb konfliktusforrás, míg az osztatlan csoportban ez kevésbé hangsúlyos, hiszen az igények, illetve a konfliktus megoldási módja életkoronként változó. Így a nagyobbak személyes példamutatással irányíthatják a kisebbeket a helyes útra. A helyes magatartás kialakításában természetesen a felnőttek személyes példamutatásának is fontos szerepe van.

A játéknak közösségteremtő funkciója is van, hiszen a játék a játékban résztvevő gyermekek együttműködését feltételezi. Ezt a funkciót a családi nevelés nem tudja biztosítani, csupán az intézményes nevelés keretén belül valósulhat meg.

A játékidő folyamatosságának biztosítását nagyon fontosnak tartjuk, s ezt szolgálja napirendünk is. A tudatosan tervezett, és szervezett tevékenységek beolvadnak a játékba, a gyermekek észre sem veszik, hogy tanulnak, ismereteket szereznek.

3. Ének, zene, énekes játék:

A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik dalanyag, amelyet megismertethetünk a gyermekekkel.

A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. A népi mondókák ritmusossága, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok mind-mind sajátos érzelmi hatást hordoznak, és erre az életkorra az érzelmi motiváció a legjellemzőbb.

Feladatunknak tekintjük a különböző zenei készségek, képességek fejlesztését, valamint e készségek és képességek fejlesztésének összehangolását más készségek, részképességek, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével, valamint a szocializációs folyamattal.

A zenei nevelésnek komplex módon kell érvényesülnie, és a nap bármely szakában adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Fontos, és mindennél előbbre való azonban az, hogy a gyermek örömmel, érzelemgazdagsággal, lehetőleg tisztán énekeljen.

A gyermek a zenei anyanyelv alapozása során szoros kapcsolatba kerül az anyanyelv kifejező gyakorlásával.

Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészi és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A komplex foglalkozások összefogják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

4. Irodalmi nevelés: mese, vers:

A mindennapos mesélésnek óriási szerepe van a gyermek életében. A mesék varázsa segíti a gyermek anyanyelvének helyes alakulását, az értelmi, érzelmi, erkölcsi képességeinek a fejlődősét.

A mesék, versek megértése ebben az életkorban a gyermek viszonyát tükrözi a történetben szereplőkkel, illetve az eseménnyel. Így lesz az irodalmi nevelés a gyermek emlékezetének, gondolkodásának fejlesztő eszköze. A mű rá gyakorolt érzelmi hatása gondolkodásra készteti, és sokoldalúan fejleszti lelkivilágát. Tehát a hallottak befolyásolják a gyermek érzelmeit is, ösztönözve őt a helyes anyanyelvi kifejezésmódok elsajátítására, alkalmazására; bővíti szókincsét, gazdagítja kifejezőkészségét, nyelvtanilag helyes beszédét. Éppen ezért a gyermekirodalomnak az anyanyelvi nevelésben kiemelkedő szerepe van.

A gyermekirodalmi művek a kisgyermek személyiségformálásának fontos eszközei. Természetesen itt is fontos az életkori, és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, hiszen az érdeklődés, illetve a megértéshez szükséges értelmi képességek is gyerekenként változóak. Éppen ezért fontosnak tartjuk a megfelelő szervezést (mindig állandó helyen zajlik, megfelelő nagyságú teret biztosítva a kezdeményezésnek) és a változatos előadásmódokat (bábozás, dramatizálás stb.).

Természetesen más funkciót töltenek be az elalvás előtti mesék - melyek tudatosan válogatottak (elősegítik a pihenés hangulatának kialakulását).

5. Vizuális tevékenységek:

A manuális tevékenységeken keresztül is megismerhetjük a gyermekek készségeit, képességeit. Minél inkább megfelelő hosszúságú időt és lehetőséget biztosítunk az ehhez tartozó tevékenységek gyakorlására, annál inkább szolgáljuk a gyermekek fejlődését (vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás).

Ehhez azonban fel kell keltenünk az örömteli alkotáshoz való kedvet, illetve ösztönöznünk kell az egyéni elképzelések megvalósulását, elismerve azt. Ennek megvalósulását segíti a különféle technikákkal való ismerkedés, és azok gyakorlása az egyéni bánásmód, a fokozatosság, illetve a komplexitás elvének figyelembevételével. Természetesen az ezekhez szükséges eszközöket, illetve az ehhez megfelelő helyet is biztosítjuk.

A vizuális tevékenységekkel a gyermekek látásmódját, vizualitását formáljuk, megalapozva esztétikai fogékonyságukat, igényességüket, gazdagítva tér-, szín-, forma-, képképzetüket.

6. A környezet tevékeny megismerése:

A kisgyermek az élményein keresztül ismeri meg a körülötte lévő világot, és az érzelmei alapján alkot róla képet. Fontosnak tartjuk, hogy a környezet megismerésére nevelés komplex jellegű legyen: megpróbáljuk egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető.

Célunk, hogy ezeket a jelenségeket egyéni és életkori sajátosságaikhoz igazodva érthetővé tegyük gyermekink számára. Ez a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre épül.

Fontos, hogy kialakuljon a gyermekekben a természetes, és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat. Ennek kialakulásához elengedhetetlen bizonyos szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása (pl.: az élőlények szeretete, tisztelete; az ember által létrehozott értékek megőrzése; a kialakított rend tisztelete, megóvása - környezetvédelemre szoktatás).

7. Matematika:

Fejlesztő munkánk ezen a területen a megismerő tevékenységet segíti, a pontos érzékelés, észlelés és megfigyelés biztosításával.

A környezet megismerésével szoros kapcsolatban van a matematika, hiszen a környezet megismerése során rengeteg matematikai tartalmú tapasztalatra tesz szert a gyermek (mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyokat fedez fel, ismer meg). Ehhez olyan szituációkat teremtünk, amelyek kereső, felfedező, alkotó tevékenységre ösztönöznek.

8. Mozgás, testedzés:

A gyermek testi fejlesztése és mozgásfejlesztése nagyban hozzájárul személyiségének pozitív fejlődéséhez.

A fejlesztéshez elengedhetetlen a mozgás biztosítása bent az épületben, és a szabadlevegőn egyaránt. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása.

Igyekszünk minden lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra (lehetőleg a szabadlevegőn).

A mozgáshoz, a különféle mozgásformákhoz változatos helyet és eszközöket biztosítunk. Így elősegítjük:

  • a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését,
  • az egészséges életvitel kialakulását,
  • a mozgáskészség pozitív fejlődését (nagy-, és finommozgások),
  • a gyermek harmonikus, összerendezett mozgásának alakulását,
  • a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlődését.

Galéria Foglalkozásaink Gyermekeink étkeztetése Szülők írták Zeneovi Ovis angol Manótorna Írjon nekünk!

Facebook     
2007-2018 © www.hegyinapkozi.hu | Minden jog fenntartva.
Főoldal Főoldal Főoldal Térkép 5. szülinapunk Magunkról Térkép Hozzáadás a kedvencekhez! Facebook Írjon nekünk! Magunkról